A sorozatgyárott ékszereket leggyakrabban cirkóniakővel díszítik.
Ez egy, az
elektromos iparból átvett úgynevezett cseppolvasztásos módszerrel (A.V.
Verneuil állttal kifejlesztett módszerrel) készülő szintetikus termék. Lényege,
hogy 2.000 Celsius fokon porított nyersanyagot olvasztanak meg egy kemencében,
mely hatására úgynevezett olvadékkörték keletkeznek.
Bár nincsenek
kristálylapjai, az olvadék belsőleg teljesen megfelel egy természetes
kristálynak. Előnye, hogy nagyon olcsó és tetszetős.
Ma már olyan cirkóniákat
gyártanak, amelyek a megszólalásig hasonlítanak a gyémántra. Úgynevezett
gyémántfényű-cirkóniák. Hátrányuk azonban, hogy az úgynevezett fazettaélek
hamar elkopnak, így a kő egy idő után mattá, üvegszerűvé válik: rontja az
ékszer kinézetét.
A cirkónia keménysége 7-8 Mohs, míg a levegő portartalma 9
Mohs, ezért a kövek idővel különösebb fizikai behatás nélkül is megkopnak. A
földön megtalálható legkeményebb anyag a gyémánt, amelynek keménysége 10 Mohs,
így sohasem kopik meg. (a gyémánt 140- szer keményebb a Mohs skála őt megelőző
eleménél, a rubinnál) .
Sokszor hallom a megrendelőimtől, hogy ez és ez a kő nem lehet szintetikus,
mert még a nagymamámtól kaptam, de ne feledjük a szintézissel történő
növesztésekkel kapcsolatos kísérletek 100 évre nyúlnak vissza! Ma már szinte
nincs olyan kő, aminek ne volna szintetikus változata!
Gyakran hallani még a Swarovski kristály elnevezést, ami valójában nem
kristály, hanem foncsorozott és csiszolt üveg.
A cirkóniának és a Swarovski
kristálynak csupán esztétikai értéke van, ezért kézzel készült, egyedi
ékszerekbe kevésbé ajánlom.
Szép napot kíván:
Mihalovits András
Ötvösmester
0620-270-77-77
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése