Mi az a platina?

A platina egy rendkívül ritka és igen értékes, szürkésfehér színű fém. 

A periódusos rendszerben a platinafémek csoportjába tartozik. Érdekessége, hogy teljesen szövetbarát, így protézisek gyártására is használják, mivel a szervezet azonnal befogadja. A színe alapján könnyen összetéveszthető a fehérarannyal. A platina ékszerek sajátossága, hogy nagyon kopásállóak, így rendkívül tartósak, a legnagyobb előnyük mégis az, hogy fémallergiában szenvedők is bátran viselhetik.

Aki még nem ismeri a platina kivételes tulajdonságait, szürkés fényű ragyogását, kémiai ellenállóságát, értékmegőrző funkcióját, azoknak leírok most pár érdekességet, ami sajnos kimaradt a kémia órán :) 

A platinát – nem szándékosan ugyan – de már az régi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt. 

A platina kémiailag nagyon ellenálló fém. Csak forró királyvízben, vagy oxidálószer jelenlétében sósavban oldódik! A világ platinafém-termelésének 98%-a három országból származik: a korábbi Szovjetunió 49%-ban, a Dél-Afrikai Köztársaság 43%-ban és Kanada 6%-ban részesedik ebből. 

A platina 35-40%-át a benzinüzemű gépkocsik katalizátoraként használták fel korábban. Ma már inkább az olcsóbb palládiummal helyettesítik. 

Felhasználják a salétromsav gyártásban, ékszerkészítéshez, fogimplantátumokhoz, csontpótlásokhoz, de csillagászati tükrök készítésekor is alkalmazzák a tükrök foncsorozásához, bár kiváltásán folyamatosan munkálkodnak, magas ára miatt.

Katalizátorként egy másik platinafémmel, a palládiummal igyekeznek helyettesíteni. Kísérleti hidrogén meghajtású autók tüzelőanyag-cellájához is szükséges. 

A platinára is igaz az, -mint az összes többi nemesfémre- hogy nagyobb rájuk a kereslet, mint amennyit a hagyományos bányászat termelni tud.

A nemesfémek, így a platina egyik legértékesebb tulajdonsága, hogy oxigénnel szemben tökéletesen ellenállóak! „Nem öregszenek.”

A platina ebben is élen jár, nem árt neki az idő!

Nem tudom látták-e nemrég a National Geografic-ban, hogy 100 éve süllyedt el a Titanic és most találtak a roncsban egy platina szolitert, gyémánt briliánssal! Mikor megtisztították az algáktól, az ékszer úgy nézett ki, mintha csak most vették volna ki a vitrinből! Szinte hihetetlen volt látni!

A használatban a platinából készült ékszerünk nem fog elszíneződni, mint az alacsonyabb színfém tartalmú aranyötvözetek. Megőrzi fényét és ragyogását akár egy gyógyvizes fürdőzés után is! 

Amíg nem tudták, hogy a platina milyen ritka és különleges tulajdonságú fém, a pénzhamisítók platinával „hígították” az aranypénzeket. A platinának a súlya ugyanis az óloméval vetekszik. 1758-ban a spanyol korona meg is tiltotta a platinával folytatott kereskedést. (!) 

Az észak-ecuadori Esmeralda és Atacanes inka aranymívesei a hódító fehérekkel ellentétben tudták, hogyan bánjanak a „nehéz ezüsttel”. Kemény kis szemcséihez kevés aranyport kevertek, és izzó faszénen cseppnyi adagokban felhevítették a keveréket. A megolvasztott arany beburkolta és kissé összeforrasztotta a platinaszemeket. A platina aránya a keverékben 55 és 60 százalék között mozgott, a többi arany volt és kevés ezüst. A kész ékszer leginkább a mai fehérarany tárgyakra emlékeztetett.

Ennek az archaikus megmunkálási módnak köszönhetjük a legrégebbi és legszebb platinatartalmú dísztárgyakat. Persze az ó-egyiptomi leleteken túl! (Érdekes, hogy az ókori Egyiptomban már túl sok olyan technikát és anyagot ismertek, munkáltak meg, amit Európában amúgy csak több száz, vagy ezer év múlva. Hogy lehet ez?)

1751-ben a platinát végre külön elem gyanánt vizsgálták, meghatározták fajsúlyát, és leírták, mennyire ellenálló savakkal, lúgokkal szemben. A XVIII. századi Franciaországban, Párizsban ebből az imponálóan nehéz fémből öntötték ki a mintául szolgáló méterrudat és kilogramm-súlyt, mivel hossza és tömege legkevésbé változik meg hőingadozások vagy a levegő páratartalmának megváltozásának hatására! Mind a mai napig erről a „sablonról” készülnek a legpontosabb mérőműszerek is!

A XVIII-XIX sz. fordulóján Oroszországban még platina pénzt is kiadtak. Három ezüstrubelnek megfelelő dukátot, továbbá kettős és négyszeres dukátot veretett, összesen 1,4 millió pénzérmét, 4,5 millió rubel értékben. (Ha van otthon valakinek ilyen elfekvőben, nekem szóljanak, mert értékük folyamatosan nő :)

A platina ára a nemesfémek értéktáblázatán már az első világháború előtt az első helyre került, a második világháború után pedig az aranyét háromszorosan is felülmúlta. A legutóbbi világválság alkalmával az arany újra utolérte a platina árát! Az ezüst árának pedig mintegy 70szerese ma! Azóta is a legértékesebb nemesfém, hiszen nem csak ékszerek készítésére használják, hanem csontok rögzítésére is, mert teljesen szövetbarát és az egyetlen fém, amely testnedvekkel nem lép semmilyen reakcióba! Kilencven tonna ebből a súlyos nemesfémből csupán egy 1,6 méteres élű kockának felelne meg!

Büszke lehet, aki ennek a ritka nemesfémnek a birtokosa, gondoljuk meg: a legjobb lelőhelyeken is csak három gramm (!) platina található egy tonna ércben!

Szép napot kíván:

Mihalovits András

Ötvösmester

0620-270-77-77

www.mihalovitsmanufaktura.hu

www.facebook.com/mihalovits.hu/

Mi a különbség a fehér- és a sárga arany között? A fehérarany drágább? A platina ugyanaz, mint a fehér arany?

Sokan azt kérdezik tőlem, hogy a fehérarany miért drágább. A válaszom, hogy nem drágább. Az arany az egyetlen olyan fém a földön, mely ötvözők hatására (más fémekkel összeolvasztva) megváltoztatja a színét. Így beszélhetünk sárga-, fehér-, vörös-, rosé-, és zöldárnyalatú ötvözetekről.

Az ötvözetek árát a színarany tartalom határozza meg, például a leggyakoribb ötvözet a 14 k-s arany 585 ‰-e (ezrelék) színarany. Ha a fennmaradó 415 ‰ színezüst, úgy zöld aranyról beszélünk, ha színréz (vörösréz) vörös aranyról. 

A fehérarany sokkal keményebb a sárga színű ötvözetnél, ezért megmunkálása nehezebb, így a legtöbb ötvös magasabb munkadíjat számít fel a fehérarany ékszerekre, de maga az alapanyag ettől még nem drágább. (A legtöbb megrendelőm fehér arany ékszert rendel, mert ugyanolyan áron készítem el, mint a könnyebben megmunkálható sárga- vagy rosé aranyat.)

Fontos kérdés azonban, hogy az ékszer kézzel készült, kovácsolt, hengerelt, húzott alapanyagból készült-e? Ugyanis az így elkészült tárgy jóval keményebb, tartósabb és magasabb fényű, mint az öntéssel készült sorozatgyártmányok! Érdekes tény, hogy a kovácsolt ékszerek tömege is nagyobb lesz, mint egy látszatra ugyanakkora öntött tárgynak. Ezt az okozza, hogy a kovácsolás, hengerlés, egyszóval a kézi megmunkálás hatására a minimum értékre csökken a kapcsolódó fématomok között lévő távolság. Így a kapott fém mechanikailag szívósabb, egyneműbb lesz és ugyanazon térfogat mellett nagyobb tömegű.

A másik közkeletű tévedés a platina és fehér arany fogalmának keverése.

A fehér arany, az előbbiekben leírt módon színarany (24 karátos arany) más fémekkel, többek között palládiummal alkotott ötvözete. Ezért van, hogy a fehér arany sosem teljesen fehér színű, hiszen az alapfém az arany, amely sárga! A valódi fehér arany enyhén sárgás árnyalatú, melyet egy platinafémek csoportjába tartozó fémmel, a ródiummal szoktak bevonni, hogy megtévesztésig hasonlítson a platinára, ami viszont teljes anyagában fehér színű, magas fényű nemesfém.

Sosem szoktam ajánlani a ródium bevonatot, mert ahol a használat során megkopik a fehér arany ékszer, ott előjön a valódi, sárgás-fehér színárnyalat, mely csúnyán el fog ütni a fehéren maradt részektől! Ezen felül a tartósítószerektől és minket körülvevő kemikáliák hatására egyre több emberben alakul ki fémérzékenység, allergia, mely a ródiumozott ékszerre bőrpirosodással, viszkető kisebesedéssel reagál.

Ha valaki igazán fehér színű, értékes ékszert szeretne készíttetni, nekik a 950 ezrelékes tisztaságú platinát szoktam ajánlani, mely teljes mértékben antiallergén ötvözet, azonfelül a Föld egyik legritkább féme …

Szép napot kíván:

Mihalovits András

Ötvösmester

0620-270-77-77

www.mihalovitsmanufaktura.hu

www.facebook.com/mihalovits.hu/

Az ékszer árak

Blogsorozatunk következő részeiben olyan kérdésekre próbálok meg rövid, közérthető válaszokat adni, melyekre szinte napi rendszerességgel kell választ adnom telefonon vagy e-mailben.

Amikor valaki belép a műhelyünkbe szinte biztos, hogy az elsők közt teszi fel azt a kérdést, hogy mennyibe kerül nálam 1 gramm arany?
Ilyenkor persze az lenne a legegyszerűbb, ha simán rávágnék egy összeget, és ezzel a dolog le is lenne zárva. A válasz azonban ennél sokkal összetettebb.

Az ár több összetevő függvénye: a legfontosabb, hogy az ékszer egyedi tervezést igényel, vagy sorozatgyártott termék? Egyedi készítésnél mindig több a ráfordított munkaóra, így a tárgy ára is magasabb lesz, viszont az ékszerből nem készül másolat, egyetlen példányban létezik.

Tehát egyedi, különleges, megismételhetetlen darab, mely befektetési értékkel is bír.
Ha az ékszeren van felületi díszítés, pl: vésés, marás vagy fémberakás, az is növeli az árat.
Nem mindegy, hogy egy-vagy több színből kell-e elkészíteni az adott ékszert.

A drágaköves ékszereknél a kövek ára is nagyon különböző lehet, függően attól, hogy mennyire ritka kőről beszélünk. Pl. egy szintetikus cirkónia 3.000-5.000.-Ft között mozog, míg a gyémántok darabja 13.000.- Ft-tól kezdődik.

Az ékszer árát az is befolyásolja, hogy hány karátos (k) anyagot választunk.
Leggyakrabban 14 k vagy 18 k-os aranyat ajánlok, a felhasználástól függően. 
Karikagyűrűkhöz legkiválóbb a 14 karátos arany, mert kemény, kopásálló.

A kovácsolás hatására időtálló és magas fényű lesz az ékszerünk.

Fülbevalókhoz a 18 karátos aranyat javaslom, mert magasabb fényű és jobban ellenáll a vegyi anyagokkal szemben, mint pl. sampon, tusfürdő.

Így a rövid válaszom annyi: a grammárak általában 15.000 Ft-tól kezdődnek 14 karátos arany esetén, 18 karátos aranyból minimum 18.000.-Ft-os grammárral kell számoljunk.

Platina esetén 30-35.000.-Ft-ra számíthatunk grammonként.

Sterling ezüst ékszereknél minimálisan 2.000.-Ft a grammonkénti ár.

Nemesacél, titán és damaszkuszi acél ékszerek ára nem is fejezhető ki grammonkénti árban, itt az ékszer elkészítéséhez szükséges munkaóra függvényében kalkulálhatunk. Pl. a nemesacél karikagyűrűk párja (2darab) 80.000.-Ft-tól kezdődik. Titán, vagy damaszkuszi acél karikagyűrűk 110.000-120.000.-Ft/pár ártól elérhetőek.

Ha van konkrét kérdése, vagy érdeklődik valamely munkánk iránt, kérjen rá árajánlatot!

Üdvözlettel:


Mihalovits András
Ötvösmester
+36 20-270-77-77



Email:
info@mihalovits.hu 

www.mihalovitsmanufaktura.hu

A levelekre 4-5 napon belül tudok válaszolni!
Ezért, ha lehet, inkább telefonon keressenek:
+36 20-270-77-77

A gyűrűk várható tömegének meghatározása

Az előző részben már megvizsgáltuk, hogyan kell lemérni az ISO számot.

Most nézzük meg hogyan számítható ki álmaink gyűrűjének várható tömege.

Elsőként egy kívül-belül egyenes gyűrűt vegyük példának az egyszerűség kedvéért.

Határozzuk meg a gyűrű térfogatát (T):

1.) Az ISO számot megszorozzuk a gyűrű falvastagságával (Av), majd a kapott eredményt szorozzuk meg a gyűrű szélességével (S). Az így keletkezett összeg a gyűrű térfogatát adja. Fontos, hogy minden adatott milliméterben adjunk meg, máskülönben nem jó eredményt kapunk!

2.) Ha 14 karátos aranyból szeretnénk a gyűrűt, akkor a térfogatot (T) meg kell szoroznunk egy viszonyszámmal, ami 0,014. Az eredmény, a választott gyűrű tömegét adja grammban.

3.) 18 karátos arany esetén, a térfogatot (T) 0,018al kell megszoroznunk. Az eredmény, a választott gyűrű tömegét adja grammban.

4.) Ha 950-es platinából szeretnénk a gyűrűt, akkor a térfogatot (T) meg kell szoroznunk 0,014el, majd a kapott eredményt szorozzuk fel 1,47 el, ugyanis a platina tömege ennyivel nagyobb a 14 karátos aranynál. Az eredmény, a választott gyűrű tömege grammban.

Szép napot kíván:

Mihalovits András

Ötvösmester

+ 36-20-270-77-77

www.mihalovitsmanufaktura.hu
www.facebook.com/mihalovits.hu/