A platina egy rendkívül ritka és igen értékes,
szürkésfehér színű fém.
A periódusos rendszerben a platinafémek csoportjába
tartozik. Érdekessége, hogy teljesen szövetbarát, így protézisek gyártására is
használják, mivel a szervezet azonnal befogadja. A színe alapján könnyen
összetéveszthető a fehérarannyal. A platina ékszerek sajátossága, hogy nagyon
kopásállóak, így rendkívül tartósak, a legnagyobb előnyük mégis az, hogy
fémallergiában szenvedők is bátran viselhetik.
Aki még nem ismeri a platina kivételes tulajdonságait,
szürkés fényű ragyogását, kémiai ellenállóságát, értékmegőrző funkcióját,
azoknak leírok most pár érdekességet, ami sajnos kimaradt a kémia órán :)
A platinát – nem szándékosan ugyan – de már az régi
egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az ecuadori indián törzsek
pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt.
A platina
kémiailag nagyon ellenálló fém. Csak forró királyvízben, vagy oxidálószer
jelenlétében sósavban oldódik! A világ platinafém-termelésének 98%-a három
országból származik: a korábbi Szovjetunió 49%-ban, a Dél-Afrikai Köztársaság
43%-ban és Kanada 6%-ban részesedik ebből.
A platina 35-40%-át a benzinüzemű
gépkocsik katalizátoraként használták fel korábban. Ma már inkább az olcsóbb
palládiummal helyettesítik.
Felhasználják a salétromsav gyártásban,
ékszerkészítéshez, fogimplantátumokhoz, csontpótlásokhoz, de csillagászati
tükrök készítésekor is alkalmazzák a tükrök foncsorozásához, bár kiváltásán
folyamatosan munkálkodnak, magas ára miatt.
Katalizátorként egy másik platinafémmel, a palládiummal
igyekeznek helyettesíteni. Kísérleti hidrogén meghajtású autók
tüzelőanyag-cellájához is szükséges.
A platinára is igaz az, -mint az összes
többi nemesfémre- hogy nagyobb rájuk a kereslet, mint amennyit a hagyományos
bányászat termelni tud.
A nemesfémek, így a platina egyik legértékesebb
tulajdonsága, hogy oxigénnel szemben tökéletesen ellenállóak! „Nem öregszenek.”
A platina ebben is élen jár, nem árt neki az idő!
Nem tudom látták-e nemrég a National Geografic-ban, hogy 100
éve süllyedt el a Titanic és most találtak a roncsban egy platina szolitert,
gyémánt briliánssal! Mikor megtisztították az algáktól, az ékszer úgy nézett
ki, mintha csak most vették volna ki a vitrinből! Szinte hihetetlen volt látni!
A használatban a platinából készült ékszerünk nem fog
elszíneződni, mint az alacsonyabb színfém tartalmú aranyötvözetek. Megőrzi
fényét és ragyogását akár egy gyógyvizes fürdőzés után is!
Amíg nem tudták,
hogy a platina milyen ritka és különleges tulajdonságú fém, a pénzhamisítók
platinával „hígították” az aranypénzeket. A platinának a súlya ugyanis az
óloméval vetekszik. 1758-ban a spanyol korona meg is tiltotta a platinával
folytatott kereskedést. (!)
Az észak-ecuadori Esmeralda és Atacanes inka
aranymívesei a hódító fehérekkel ellentétben tudták, hogyan bánjanak a „nehéz
ezüsttel”. Kemény kis szemcséihez kevés aranyport kevertek, és izzó faszénen
cseppnyi adagokban felhevítették a keveréket. A megolvasztott arany beburkolta
és kissé összeforrasztotta a platinaszemeket. A platina aránya a keverékben 55
és 60 százalék között mozgott, a többi arany volt és kevés ezüst. A kész ékszer
leginkább a mai fehérarany tárgyakra emlékeztetett.
Ennek az archaikus megmunkálási módnak köszönhetjük a
legrégebbi és legszebb platinatartalmú dísztárgyakat. Persze az ó-egyiptomi
leleteken túl! (Érdekes, hogy az ókori Egyiptomban már túl sok olyan technikát
és anyagot ismertek, munkáltak meg, amit Európában amúgy csak több száz, vagy
ezer év múlva. Hogy lehet ez?)
1751-ben a platinát végre külön elem gyanánt vizsgálták,
meghatározták fajsúlyát, és leírták, mennyire ellenálló savakkal, lúgokkal
szemben. A XVIII. századi Franciaországban, Párizsban ebből az imponálóan nehéz
fémből öntötték ki a mintául szolgáló méterrudat és kilogramm-súlyt, mivel
hossza és tömege legkevésbé változik meg hőingadozások vagy a levegő
páratartalmának megváltozásának hatására! Mind a mai napig erről a „sablonról”
készülnek a legpontosabb mérőműszerek is!
A XVIII-XIX sz. fordulóján Oroszországban még platina pénzt
is kiadtak. Három ezüstrubelnek megfelelő dukátot, továbbá kettős és négyszeres
dukátot veretett, összesen 1,4 millió pénzérmét, 4,5 millió rubel értékben. (Ha
van otthon valakinek ilyen elfekvőben, nekem szóljanak, mert értékük folyamatosan
nő :)
A platina ára a nemesfémek értéktáblázatán már az első
világháború előtt az első helyre került, a második világháború után pedig az
aranyét háromszorosan is felülmúlta. A legutóbbi világválság alkalmával az
arany újra utolérte a platina árát! Az ezüst árának pedig mintegy 70szerese ma!
Azóta is a legértékesebb nemesfém, hiszen nem csak ékszerek készítésére
használják, hanem csontok rögzítésére is, mert teljesen szövetbarát és az
egyetlen fém, amely testnedvekkel nem lép semmilyen reakcióba! Kilencven tonna
ebből a súlyos nemesfémből csupán egy 1,6 méteres élű kockának felelne meg!
Büszke lehet, aki ennek a ritka nemesfémnek a birtokosa,
gondoljuk meg: a legjobb lelőhelyeken is csak három gramm (!) platina található
egy tonna ércben!
Szép napot kíván:
Mihalovits András
Ötvösmester
0620-270-77-77