Történelmi gyémántok IV.

A Föld legritkább és legkeresettebb ékkövei közé tartoznak ma is a rózsaszín gyémántok.

10.000 karátnyi kibányászott gyémántból csupán 1 karátnyi a jó minőségű színes kő!

Ezek közül is az egyik leghíresebb a "Tenger Fénye" névre keresztelt Darya-i-Nur indiai gyémánt.

Az első hiteles forrás a kőről 1642-ből származik, amikor Taveriner, híres francia világutazó és kereskedő látta és részletesen beszámol róla útleírásában.

Ekkor a kő még egy darabban volt és 48 grammot (240 karát) nyomott!

Később nem tudni miért- a követ két kisebb darabra vágták, egy "kisebb" 67 karátos briliánssá és egy téglalap formájú 176 karátos táblás csiszolású ékkőre.

Innen a vicces elnevezése: " A Nagy Asztal ".

Ma az Iráni koronaékszereket díszítik ezek a kövek és az Iráni Központi Bank őrzi Teheránban.

Szép napot kíván:

Mihalovits András Ötvösmester
Műhely: 061-286-08-94
Mobil: 0620-270-77-77
A műhely címe: 1238. Bp. Láng Endre u. 45.
http://www.mihalovitsmanufaktura.hu
www.facebook.com/mihalovits.hu/

Történelmi gyémántok III.

Az Orlov- gyémánt

Az Orlov-gyémánt története is bővelkedik kalandokban!

A XVII. sz. elején találták a galcondai Kollur-bányában.

A legszebb indiai gyémántként tartják számon!
Amikor napvilágra került 60 gramm körül volt (300 karát!), de ami a legkülönösebb, hogy ez egy nagyobb kő hiányzó darabja, amit viszont sohasem találtak meg.
Johan sah szerezte meg és csiszoltatta "magasrózsa" formára.

Érdekesség hogy a csiszolása a kor kezdetlegesebb technikája ellenére is olyan tökéletesre sikerült, hogy más régi gyémántoktól eltérően ezt nem csiszolták újra-és újra az évek során, így tudta megőrizni máig mintegy 40 grammos (200 karátos) tömegét.
A madrasi Brahma-szobor szeméül szolgált ez a felbecsülhetetlen értékű gyémánt a XVIII.sz. elejéig, amikor is egy francia katona lopta el.
Majd 2.000. fontért adta el egy angol hajóskapitánynak, akitől egy londoni zsidó kereskedő vette meg 12.000. fontért.
A követ Orlov herceg 1773- ban egy Lazarev nevű amszterdami kereskedőtől vette meg.
A kő mind a mai napig látható az orosz cári jogar csúcsán.

Érdekes, hogy a mérhetetlenül gazdag orosz cári család "csak" ezüst foglalatba rakatta ezt a világszinten is páratlan gyémántot...

Szép napot kíván:

Mihalovits András Ötvösmester
Műhely: 061-286-08-94
Mobil: 0620-270-77-77
A műhely címe: 1238. Bp. Láng Endre u. 45.
http://www.mihalovitsmanufaktura.hu
www.facebook.com/mihalovits.hu/

Történelmi gyémántok II.

Regent

1701-ben találták ezt a különleges követ, eredetileg a Pitt nevet viselte, majd később Regent néven vált közismerté.

Nyersen 82 gramm (410 karát!) Volt a tömege.
Egy perzsa kereskedőtől vette meg William Pitt madrasi kormányzó 20.400 fontért, majd hazatérve remek briliánssá csiszoltatta.
A munka 5.000 fontba került és két évig tartott!

Egy ilyen értékű követ birtokolni nem veszélytelen, így végül 1717-ben úgy döntött, hogy eladja.

Ekkor a gyémánt tömege a többszöri átcsiszolások után (magyarázatát ld. előző blog) már "csak" 28,1 gramm (140,5 karát).
Az orleans-i herceg, Francia ország kormányzója lett az új tulajdonos.

A Regent-ért 135.000 fontot fizetett ki.

1722-ben XIV. Lajos koronájában láthatjuk újra.

1792-ben a francia forradalom idején ellopták, de titokzatos okok miatt a tolvajok visszaszolgáltatták!

A napóleoni háborúk idején elzálogosították.

1887-ben egy árverésen eladták.

Később a Louvre-ban volt látható.

1940-től a német megszállást a chambord-i kastélyban egy márványkandalló hátlapja mögött vészelte át!

Ma ismét a Louvre-ban látható!

Szép napot kíván:

Mihalovits András Ötvösmester
Műhely: 061-286-08-94
Mobil: 0620-270-77-77
A műhely címe: 1238. Bp. Láng Endre u. 45.
http://www.mihalovitsmanufaktura.hu
www.facebook.com/mihalovits.hu/

A világ híres gyémántjai I.

Az egyik leghíresebb indiai gyémánt.

Jelentése: "fényhegy".

A Golconda bányában találták  dél-Indiában. Eredeti állapotában 160 gramm volt, ami megközelítőleg 800 (!) Ct!!

Első tulajdonosa a Mogul dinasztia alapítója volt és a Páva-trónust ékesítette, amíg Nadír perzsa sah indiai hódító hadjárata során a zsákmánnyal együtt Iszfahánba nem vitte.

A sahot 1747-ben meggyilkolták, majd trónviszály  tört ki.

A kő az afgán Ahmad Abdali-nak a birtokába került, aki magával vitte Kandaharba és megalapította az afgán királyságot.

Fia Timur 1773-ban Kabulba vitte a drágakövet. 1793-as halálakor 23 fia között támadt viszálykodás a trónért és a Koh-i-Noor ért. Közülük az egyik Lahoré-ba menekült, ahol a rádzsától a kőért cserébe oltalmat kapott.

A kő egészen 1849-ig itt is maradt.

A második szik háború végén a híres Kelet-indiai Társaság tulajdonába került. Lord Dalhousie 1850 június 3.án Viktória királynőnek ajándékozta. A kő ekkor már "csak" 38,2 gramm-ot (191 ct) nyomott. (A technológia fejlődése nyomán divat volt a kezdetleges csiszolású, gyengébb minőségben megmunkált köveket újra csiszolni, hogy ezáltal növeljék ragyogásukat és értéküket.

Persze minden új csiszoláskor a gyémánt veszített tömegéből.)

Az 1852 es átcsiszolás után 21,78 gramm-os (108,9 ct) lett.

Viktória királynő eredetileg melltűben viselte, majd a gyémánt több koronát is díszített.

Jelenleg II. Erzsébet királynő viseli.

Szép napot kíván:

Mihalovits András Ötvösmester

Műhely: 061-286-08-94

Mobil: 0620-270-77-77

A műhely címe: 1238. Bp. Láng Endre u. 45.

http://www.mihalovitsmanufaktura.hu

www.facebook.com/mihalovits.hu/